Tavaly biztos emlékeztek a sì beszámolóra. Kétszer egy napot voltunk Semmeringen (itt Wintergreen nek hivjak :)) ) és szuper volt! Áronnak szüksége volt egy órára és 3-4 szaloncukorra és már szó es segítő kéz nélkül csúszott.

Nos idén belecsaptunk a lecsóba. Szövetkezvén B.ékkal nekivágtunk az 5 órás autoutnak Snowshoe irányába! Kibéreltünk egy takaros kecot 2 hálóval és uzsgyi...

A kölkök már az együtt"lakás" puszta gondolatától bezsongtak, szal alaphangulat volt, hogy ugy mondjam.

Ahogy odaértünk, azonnal átöltöz és indul síelni!

Az átöltöz résznél, ha megengeditek. időznék néhány mondatnyi másodpercet. 

Nem tudom, hogy velünk van e a hiba, vagy ez igy normális, de hogy a mi gyerekünknél ez egy 'f....ing nightmare', ahogy itt mondanák, az tuti! Áron meg van szerintem róla győződve, hogy az öltözködés egy, a felnőttek által kreált teljesen indokolatlan és irritaló időhúzás, amely rendszeresen vmi óriás fun előtt történik... És mint ilyen, ökörködik, haverjait (akik esetleg vmi eltévedt véletlen folytán szótfogadnának a szülőknek) természetesen bevonva a baromkodásba..stb. Igy az amugy sem egyszerű sícucc felvétele elhúzodott mintegy 30-50 percig terjedő intervallumra.... Kezdő hangulat minden reggel megvolt, ezt gondolom mondanom sem kell :))

De persze első nap még élt bennünk a remény, hogy kb 18h ra totál kifulladnak a kölkök, beájulnak, mi meg zsugázunk, filmet nézünk, dumálunk. Ehelyett... este 21:30 kor úgy kellett őket egy féldeszkával meglegyinteni, na úgy bealudtak... 4. nap végén már erősen el kezdtük kérdőre vonni fegyelmezési eszközeink hatékonyságát...:)) És komolyan fontolgattuk az elektro nyakörv lehetőségét :))) Ez vicc, mielőtt vki rankhìvja a gyermekjólétit!! :)

Azért a nüanszokat persze gyorsanhamar kárpótolta a finom friss fehér hó, és mindenki pikkpakk regenerálódott!

Fent említett kis szépséghibától eltekintve, egyszerűen FELEMELŐ volt az a pár nap! Kölköknek is, nekünk is kellett kb egy nap belerázódni, de aztán.... Áronnal már konkrétan nem tudtam tartani a tempot... Gyerek nekiállt ugratni...IGEN, ugratni kisebb akadály pályakon.. Azt hittem beszarok!!

Elképesztően ügyesek ezek a kis sportemberek. Félelemérzet, mint olyan, ismeretlen számukra, és a világ legtermészetesebb dolgaként állnak lécre/board ra, és úgy csúsznak, mintha így születtek volna.. De komolyan, "shitting cat"-elő gyereket még sose láttam...:))

A helyről pár szót. Hát nem egy Alpok, ami a kinézetet illeti, de egyszer megteszi... Viszont szuper pályák vannak, ami a technikai részt illeti, és nekünk ez volt a szempont!

Ami még érdekes, hogy egy ekkora sí resorton van 2, azaz kettő darab Hütte...

Ausztriát meglincselnék, ha nem lenne minimum 500 méterenként egy kis szívmelengetésre lehetőség, és akkor ne említsem azokat a jó öreg after ski partikat... Azok nélkül is lehet persze élni, csak nincs értelme ;)

Azert nem kell megijedni, magyar Apukak megoldották a napi minimum sör mennyiség bevitelét!

Egy szó mint száz, Jó vót nna!