Időnk lejártával összeszedtük a házikót és belőttük az Ünnepi Helyszínünket, a Big Bend-del megegyező érkezési sorrendes rendszert alkalmazó lélegzet elállító Tüzek Völgyét (Valley of Fire State Park). Még mindig Nevada, bár egy csöppet északabbra. Ezt akkor még nem tudtam pontosan mit is fog jelenteni...

Korábban olvastuk a helyről, hogy szinte egész évben "harc megy" a helyekért itt, amit a képek alapján kb el is tudtunk hinni. Karácsony előtt két nappal tehát megérkeztünk a csudavölgybe. Gondolom mondanom sem kell, hogy bár hihetetlen, de pont egymás mellett megint volt két drycamp hely. A végcélunk természetesen a hookup helyek voltak, de megint szerencsénk volt, hiszen 5 RV-s hagyta el a kempinget másnap, amikor mi, akik reggel 7 óta az autónkban ülve lesben álltunk, gyorsan le is csaptunk a 2 legjobb helyre. Természetesen egymás mellett! És természetesen a szikla tövében! Hát így kérem teljes nyugalommal tehát csak a halászlére a rántott halra az ecetes burgonya salátára és a Xmas coctailunkra tudtunk koncentrálni másnap, azaz Szenteste. Jól sikerült, még a síkabátot követelő naplemente utáni hideg sem árnyékolta be a Karácsonyi piknikünket...

Erről egy gondolat csak. Azért ez a sivatag elképesztő időjárást képes produkálni... Gyerekek reggel 10kor rövid naciban poloban mászták a minket körülvevő sziklákat egészen du 3ig...Onnantól kezdve 1 óra alatt kb el is jutottunk a síkabi sínaci felszerelésig...legalábbis, ami minket, felnőtteket érint. Jó a kölkök hőháztartása nyilván elmebeteg, nekik kb egy mackó felső is elég, amikor nekem már lila a szám...

Ezen a helyen is persze orrvérzésig kirándultunk, és egyre csak nem hittünk a szemünknek...azok a canyonok, azok a sziklák, azok a színek és megint azok a szinek..egyszerűen hihetetlen egy hely volt ez. Nagyon hálás vagyok a sorsnak, hogy alkalmunk volt nem csak ún. néptraileken menni, hanem fogtuk magunkat és nekivágtunk a lila&pink&sárga&orange&fehér szinekben pompázó sziklálnak és mentünk, amíg csak bírtuk és persze amíg a vizünk kitartott... Szavakkal nehéz leírni, amit láttunk a Tüzek Völgyében nap mint nap, cserébe az ott készült 34567 fotó SEM adja vissza.. Ember drónfelvételeiben bízhatom csak...

Határozottan s szerintem mindannyiunk nevében mondhatom, elvarázsolt minket ez a hely, DE tényleg igaz, hogy az éremnek mindíg két oldala van. 1 hét után azért az a nyomorult 1 Celsius fok reggelente és délutánonként partial hookup on (mert ebben a parkban nem volt full hook up, tehát csak áramra és bejövő vízre tudtunk rácsatlakozni, leengedni már nem tudtuk a konkrét helyünkön a szennyvizet) elég vékony öröm, lássuk be. Nem fürödhetsz, nem mosogatgatsz annyit és úgy, ahogy mondjuk jól esne egy hideg téli napon, mert a tartályod könyörtelenül telik...

Ezen kívül egyetlen egy dolog volt, ami előszőr akár áldásnak is tűnhetett, de mondjuk szintén az ominózus egy hét után kimondott zavaróvá vált számomra, a mobilhálózat komplett hiánya. Értsd úgy, ahogy írom, se T-mobile se At&t se Verizon... SEMMI! Ezt persze tudtuk előre, s mivel Árpi az évvégiMuszájKivenniAmegmaradtNapokatKülönbenElvész típusú szabin volt, gyerekeknek meg nem volt már suli, ez elsőre nem tűnt problémának. Aztán jött, hogy hú gyorsan felhívom Anyut mizu...ja nem / küldök pár fotót barátnőimnek...ja nem  /hú meglesem a neten azt a frankó kis diós süti receptet ...ja nem/ hú megnézem, hol van a legközelebb walmart ... ja  azt sem és semmit se nem mert pont zéro nulla nyista internet állt rendelkezésünkre...

Ez volt ám az igazi izoláció! 

És noha bármikor újra csinálnám, most örömmel ülök a hátsómon úton a melegebb civilzáció felé. Ezúttal ismét Arizóna. Joggal jöhet a kérdés, hogyhogy arra vissza? 

Nos Californiát a súlyos vírus helyzet miatt teljesen lezárták ismét. Ez persze nem azt jelenti, hogy ne léphetnénk be az államba minden további nélkül, de azt viszont nagyon is jelenti, hogy nem tudnánk csak és kizárólag ingyenes boondock helyeken éjszakázni, mert minden klasszikus kemping zárva van... S míg a boondockolásnak is megvan a maga varázsa, azért hetekig egyhuzamban nem valasztanám...És mivel északnak még nem mehetünk, hiszen ott nem 1C és nem csak éjjel várna ránk, hanem kb a fagyhalál, de állandóan, plusz a lakókocsink kipurcanna, íly módon úgy döntöttünk, hogy visszamegyünk Arizónába kicsit felmelegedni és megbeszélni/eldönteni hova tovább. 

Ha többet tudok, jelzek! 

Addig is hagy kívánjak Mindenkinek egy olyan Boldog Új Évet, amiben több lesz az öröm, a józan ész, az elfogadás, a megbocsátás, a kitartás, a törődés, a hála, a türelem, a szeretet, az egészség és sosem fogyunk ki persze a kedvenc száraz vörösünkből!