Tegnap keserves sírásra lett mindenki figyelmes az étteremben. Egy 3 év körüli kislányt probált édesanyja betuszkolni az étterembe reggeli reményében. Ámde kislánynak nyilván valóan más tervei lehettek, amit Éds'anya nyilvánvalóan nem támogatott.

Ennek eredményeképp amolyan tisztességes és alapos dachiszti kerekedett ki. Szegény Anyuka, aki valószínűsíthetően baromi éhes és megkockáztatom egy cseppet ideges volt, próbálta a végsőkig sugározni a végtelen nyugalmat, ami természetesen nem létezett sosem, majd 20-30 perc masszív hiszti utan egyszer csak elpárologtak a helyszínről.

3 éves gyerek hisztizik, ebben semmi újdonság nincs, szerintem.

Ami érdekes volt számomra, egyben ezért is teszek említést az egész eseményről, az az emberek reakciója, beleértve ebbe a 3 gyerekes kolléganőmet is.

Akkora felhajtás nőtte itt ki magát percek alatt, hogy csak tátottam a számat majd szememet. Hol Hannah rohant vmi banánnal, hol kis thai kolléganő rázott vmi muzlis dobozt, hol Shany próbalkozott szinezővel figyelmet elterelni mert idézem kolléganőmet "I'd rather be at a caraccident, then listening to that screaming'.

Mindeközben persze lemoshatatlan megvetés telepedett rá az arcukra, mondván "Thats not OK, thats not OK at all!!"

Először nem értettem, mire gondolnak pontosan, majd mikor megkérdeztem, felháborodva amolyan "Are you serious??" arckifejezéssel válaszoltak, hogy nyilvánvalóan az egész hiszti nem ok, mint olyan, pláne egy étteremben, meg persze az Anyuka nem OK, hogy "she lets her do it", hiszen ez zavarhatja a többi békésen reggeliző vendéget, meg egyébként is ez csak nevelés kérdése, mert az én gyerekeim...

Ahha mondom, de azt már nem mertem megkérdezni, hogy mik is a pontos elvárások ilyenkor.

Egyébiránt Hannah es Fay felháborodását még csak csak megértem, elobbi Edesanyam korabeli, utobbi en korosztalyom, egyikőjüknek sincs csaladja, viszont utálják a gyerekeket.

Ami megdöbbentett, hogy a 3 gyermekes kolleganőm is teljesen abnormálisnak vélte, hogy egy gyerek hisztizzen közterületen, mert az o gyerekei ilyet SOHA nem csinaltak es nem csinalnanak...

Mélyebben jobbnak láttam nem belefolyni egy eszmecserébe a bizonyos dackorszakról, s annak minden negatív es még negatívabb oldaláròl. Tovabba azt se akartam kérni Shany től, hogy tegye a kezét a szívére és úgy ismétepje meg, hogy az ő gyermekei SOHADESOHA nem csináltak ilyet! Valamint azt sem fejtettem neki ki, hogy attol, hogy egyesek tagadják a dackorszak létezését, még létezik, és nincs benne semmi extra.. Tul kell elni, ennyit tudsz tenni Te, mint szülő! Azzal viszont nyilvánvalóan nem segítesz Anyatársadon, ha az aktuális szenvedő alanyba még egy élezett kést is beledöfsz a tekinteteddel! Nyilván őt is őrületbe kergeti épp Élete értelme, Anyuci szemefénye. Nem kell növelni szerencsétlen feszkoját...

5 éve gondolkodom teljesen máshogy a gyerekekről. Valamilyen megmagyarázhatatlan oknál fogva pont Áron születésével esik egybe

Anyaként néhány éves tapasztalatomra bátran támaszkodva kijelenthetem tehat, hogy szerény véleményem szerint dac/hiszti-korszak márpedig van, volt, s lesz, amig világ a világ!

Ami mások véleményét illeti, azzal kapcsolatban pedig a következőre jutottam: 3 fő csoport határolódott el elég markánsan egymástól. (Fidesz kontra MSZP szinten szinte).

Csapat 1: szülők, akik bevallják

Csapat 2: szülők, akik (hogy is fogalmazzak, hogy ne használjam a 'hazudnak' kidefejezést) nem ragaszkodnak az igazsághoz es utolag már elítélnek

Csapat 3: nem szülők, akik mélyen elítélnek (de rájuk nem kell haragudni, hisz nem tudjak mit cselekszenek, csakhogy Jézust is idézhessem egyszer egyszer)

Áron előtt oszlopos tagja voltam a hármaskának. Abszolut egyetértettem azzal, hogy ez igenis CSAK NEVELÉS kérdése. Az én gyerekem tuti ilyet soha nem fog csinálni, majd megmutatom! Olyannyira belelovaltam magam saját teóriámba, hogy meg voltam győződve, hogy egy két ismerősünk nem normális a gyerekkel, Mert annak bizonyosan oka van, hogy az a gyerek hisztizik órákon át, ezt kétnaponta háromnaponta megismételve...

Ez a véleményem egészen Áron 2,5 éves koráig nem változott. No ott jött a kopp :) Mert bizony, akárhogyan is az én gyerekem sose, meg én majd megmutatom, meg uggyanmár, mindenki tudja, hogy ez csakis nevelés kérdése...Bizony beköszöntött a masszív és teljesen értelmetlen hisztik korszaka!

Oly régmúltnak tűnik, pedig nem is olyan rég volt, amikor ott álltam megdöbbenve a klotyóban mert 2,5 éves Életünk értelme fulladásig hergelte a hisztijét, amiért nem engedtem neki, hogy a wc ben uszkáló székletét kiemelje onnan s összegyúrja, hanem nemes egyszerűséggel lehúztam azt!

Ilyen esetekben (persze ilyen soha többé nem fordult ám elő, ezt is csak a poén kedvéért kitaláltam :D ) tényleg nem tudtam, hogy röhögjek vagy bömböljek... Aztán elmúlt ez is elmúlt, mint minden..

Amugy nyilván minden kornak meg van a magam "szépsége", persze ezt mond annak az Anyukának Apukának, aki áll az étteremben az üvöltő gyermeke mellett :)

Minden szeretetben s érzelmi biztonságban cseperedő gyermeknél előbb vagy utóbb beüt a krah. Kinél rövidebb kinél hosszabb időre..

Sors iróniája amúgy, hogy pont aznap Árpi elémtolt egy brilliáns index cikket.

Íme a cikk, ha valakit érdekel :

http://m.divany.hu/poronty/2015/04/30/a_dackorszakra_nincs_gyogymod_de_egyszer_veget_er/

Hát akkor hisztire fel :b no és persze TGIF