Mútkori bejegyzésem sem tartalmazott semmiyen extra eseményt, ez sem fog, csak hiányoltam az írásomat (huuu de rossz duma :D ) ... Igazából úgy vagyok ezzel a blog írással, hogy ha nem írok bizonyos idő elteltével néhány sort a napjainkról, egyszerűen elfelejtődnek a "csipcsup" dolgok, amelyek fontossá teszik az ember életét..Merthogy csipcsup dolgokból állnak a hétköznapok, nemigaz?

Lássuk csak mik is történtek velünk az elmúlt néhány hétben?!

Utoljára ha jól emlékszem még rémülten írtam az óvodáról, azaz Áronka és óvoda viszonyáról! Nagyon köszönöm mégegyszer a kedves, bíztató szavakat ezzel kapcsolatban, nagyon jól esett! Örömmel jelenthetem, hogy immáron 3. hete minden nap jár a gyerek, és most már szinte majdhogynem mosolyog is reggel.. (azért nem, mert Apja fia :) de majdnem..), és ezzel engem egyenesen a felhők fölé repít, amiről nem is tud szerintem :) 

Érdeklődéssel csücsül le a csoportszobában az asztal köré a többiek közé, és kezd el gyurmázni/ragaszgatni/vágdosni a többiekkel, no meg az óvobácsival/nénivel :) reggelente, mikor bevisszük, és nincs már dráma, mikor eljövök!

Remélem ez csak minden nap jobb és jobb lesz, mígnem egyszer megfenyeget, hogy ha nem hagyom ott délutáni alvásra, akkor nem kapok finomságot (minap meg lettem fenyegetve íly módon..).Csak hogy kicsit még kapcsoltassam is ezt a blogom alaptémájához jelentem, hogy az angol is ragad a gyerekre. Azt hiszem egész jól. Pontosan sajnos nem tudnám megmondani, mennyire megy neki, mennyit ért, mennyire tudja magát kifejezni, mert valahogy az "Áronka mondjál valamit angolul" mondatra "Anya akkor kimegyünk fáramászni?" vagy "Anya még kérek husit" netán "Anya nézd már, mekkora bogár van ott!?"..stb "válaszokat" kapjuk.

Nem vagyok pszichologus, de asszem gyerek nem kíván angol tudásáról sem információt kiadni, sem pedig felkérésre beszélni..Nem is erőltetjük, csak a spontán el el kapott szavakból (mostanában már mondatból is) sejtjük, hogy jól áll a gyerek..

Első Európai Baráti látogatás:

Barátnőm férje üzleti okból kifolyólag sokszor utazik USA ba és attól még sokkal exotikusabb helyekre! 2 hete DC ben volt dolga, és kérdezte, hogy itthon leszünk-e kedd este, mert beugrana...Hát mondtuk neki, hogy ha nagyon muszáj úgy intézzük :D Érdekes volt, és valahol meg nem  volt az! Valóban otthonról még csak Anyukámék voltak itt nálunk (igaz ők már törzsvendégek), tehát nagyon klassz volt végre egy barátnak megmutatni, hol s hogy élünk. Jót dumáltunk, ők Hollandiában élnek már 6. éve, és szavaiból kivéve az időjáráson kívűl mindennel meg vannak elégedve..A stressz-t mint szót ismeri még Mo- "múltja" okán, de Hollandiában már szinte el is felejtette mit jelent..

Ennek ellenére azért mindig kibukik, hogy azért mégiscsak szívesen belevágnának 2 gyerekkel egy labradorral a messzi USA nak, ha lenne lehetőség.. Milyen érdekes ez nem? Apával sokat beszélgetünk erről. Érdekes, hogy sokan élnek már EU n belül itt, ott, amott, emitt, de valahogyan az már nem számít "nagyszámnak". De USA ba költözni...annak még mindig meg van az a bizonyos "varázsa". USA ba minden jó nem? :) 

És az az érdekes, hogy NEM, nyilván nem jó minden! Hol az? :D najó...egy lottonyeremény (nem zöldkártya) után biztos találnánk azért Apával olyan helyet..

De visszatérve, szóval persze, hogy vannak marha jó dolgok, baromi sok a praktikum itt és az egyszerűség,. ezt mi imádjuk. De ugyanugy sok  az érthetetlen faszkodás (pl CH, csak hogy említsek valamit, ami totál egyértelműen nem azt a célt szolgálja, hogy az emberek valós hitelképességét vizsgálja, hanem, hogy belekényszerítsen mindenkit olyan döntésekbe, amit egyébként esze ágában nem lenne megtenni..de ebbe most nem megyek bele. Vagy ott van pl az idióta alkohol tilalom az utcákon, vagy a fegyverviselés, mert jogod van megvédeni magad..Itt azért persze hozzá kell tenni, hogy mindkét előbb említett dolog az alkotmányban van benne, és itt, ellentétben kishazánkkal NEM módi havonta alkotmányt módosítani...ööö  :-O )

Minden ellenére mégis azt gondolom, hogy ha itt van az ember, valahogy valamilyen plusz energiával feltöltődik minden nap...de ha nem is minden nap, elég sűrűn ahhoz, hogy szintentartsa a jókedvét, a boldogság érzetét (??) talán mondhatok ilyet.. 

Jönnek Anyuék: 

Május 3 án érkeznek Anyukámék megint, megint kb 5 hetet maradnak! Már nagyon várjuk őket, Anyu persze már azonnal szállna a gépre, hogy minél előbb láthassa kicsi Áronkáját, aki már tiszta tinédzser lett ez alatt a röpke 4 hónap alatt is..Rengeteg magyar meséskönyvet, verses kötetet fognak belegyömöszölni a bőröndbe, amelyben uszkve 67%ot már elfoglaltam az otthon hagyott ruháimnak, cipőimnek stb :) Szóval most aztán habzsidőzsi lesz mindenkinek! Kivéve Apát, mert ő az egyetlen ebben a családban, aki normálisan tud/mindig is tudott szelektálni! És ha valami nem fér be, hát nem fér be! Kész ennyi...Nálam volt kb 5 kupac, vagy több?! Most mindenkiépp akarom vinni; ha befér viszem; lehet hogy 2 plusz bőröndöt fizetünk tehát ezek is beférhetnek még;ha most nem is fér be talán Anyuék majd kihozzák; semmikép nem lehet kidobni, inkább álljon a pincében, nem zavar ott senkit;...stb stb stb.. és talán a 25. kupac volt nálam a "NAJÓ EZ KUKA LESZAROM"..Iszonyatosan nehezen dobok ki bármit is!!! Apa a megmondhatója, mindennel így vagyok..legyen az ruha, gyerek játék, kaja, sulis koromról megmaradt tankönyv...BÁRMI.. Ha pl valamilyen étkezésből maradt kaja, és elfelejtem mondjuk másnap, harmadnap, MÉG AKKOR SEM dobom ki...olyankor Apa mindig csak annyit kérdez "Manci, akkor most ezt megint rohasztjuk úgy 3 hétig, és csak utána basszuk ki?". Aha, valahogy így vagyok vele...egy rohadt kaja kidobása legalább 50 %al kevesebb lelkiismeret furdalást okoz, mint egy kinézetre még teljesen normálisé...ez van :)

Visszakanyarodva..tehát Anyuék jönnek, és már mindenki baromi izgatott, én hogy vajon Áron megint hogy fogadja őket! Eddig mindig kb 3 perc kellett neki, hogy megszokja Nagyi közelségét, aztán 3-5 hétig (attól függően meddig voltunk otthon, vagy ők itt) el sem engedte. De valahogy bennem mindig van egy drukk emiatt, hogy jaj csak hamar hozzászokjon, mert hát Ők már ezt nagyon várják. Persze Anyu totálisan türelmes, mindig mondja is, hogy hagyjam már, majd jön a gyerek, ha már érzi, hogy ő A NAGYI, és biztonságban van vele is! És mindig igy is van!

Anyuék meg izgulnak a repülés miatt...szóval mindenki elfoglalja magát a találkozás előtti napokban :)

Grillparty

Ariéknál meg pont Anyumék érkezése előtti napon megy haza a Mama. Jó lett volna, ha van egy kis közös halmaz az itt töltött időre vonatkozólag, már a kölkök miatt, azaz a lepasszolásuk miatt, de majd megoldjuk így is :) Ápropo Ariék! Múlt szombaton grilleztünk egyet Náluk, amiben nincs semmi különös, mert szinte már ott lakunk. Ami most más volt, mint máskor, hogy ott voltak a szomszédaik is! Ez volt az első amolyan igazi barbeque party , ahol amcsik is voltak! Totálisan jól sikerült, nagyon jól éreztük magunkat! A házaspár női tagja amcsi, a férj meg skót, szóval kis jóindulattal még földinek is mondható. Tényleg kimondottan kedves pár, jó fejek is voltak, szóval jó volt a buli! :) És noha Áron Ariba totálisan szerelmes (ez nem vicc kérem, a fiam hivatalosan is szerelmes a barátnőmbe, ezt már mindenki tudja, Mártonnak ezzel együtt kell élnie :) ), azért Ava (ejtsd Évá), aki egy helyes szőke 5 éves kislány, igen nagy hatást gyakorolt az én majdnem 3 éves fiamra! :) Szóval mindenki talált magának partnert, ki beszélgetőt, ki motorozóst, ki meg csak szemlegeltetőst :)

Ami érdekes volt, mikor Ariék szomszédjai mentek haza, a hölgy fogta az általa hozott salit (helyesbítek annak 3 %kát, mert a többit nyilván megettük a husihoz, negyed doboz epret, 3 szem browni t stb..és hazavitte :) Aztán mesélték Ariék, hogy ja ne csodálkozzunk már, ez itt így szokás.. :D Azé kicsit hülyén néznének otthoniak, ha fognám a fél üveg boromat (amit a bulira vittem és iszogattam), oszt hazavinném :D Hozzátszem az itteni magyarok, legalábbis a mi barátikörünk a "magyar szokások " híve :D Kivételek persze vannak...de nem az a jellemző.

Sport:

El kezdtem teljes sport életet élni! Nagy legény vagyok ám, mióta van két autónk, jövök megyek, többek közt kiprobálok újabb és újabb órákat a Y ban! Ezt is nagyon fogom hiányolni majd juni közepétől (onnantól dolgozom).

Minap is, miután ledobtam gyereket az oviban, mentem egyből a sport helyszínre, és nézegettem, hogy milyen óra is következik. Látom a kiírást "boot camp". Na mondom ez valami evezős baromság, dehát egye fene, ekkorra értem ide, csak kiprobálom, max kiballagok óraközepén ha annyira szar..

Az egy dolog, hogy 9:15kor kezdődött az óra, és én 9:35re már klinikai halott voltam, tehát akartam volna, SE tudtam volna kisétálni :), a másik dolog viszont az, hogy BRUTÁLISAN JÓ VOLT AZ ÓRA!

Aznap este Apa felvilágosított, hogy a "boot camp" annyit tesz, mint "kiképzőtábor". jaaaaaaa :D akko minnyá más. Hát ezért szakadt be a tüdőm és remegett kezem lábam mint egy elvonósnak.. Sajnos már a 65 év körüli hölgy látványa sem adott "erőt", aki úgy lóbálta a 10fontos súlyzót mellettem mint én Áron lufiját... Én amúgy gondoltam, most nem szarozok, felvettem egy 3 fontosat...

Viszont azt az elhatározást meghoztam magamban, hogy minden nap valamit sportolok legalább még egy hónapig.. :D

Még egy gyors: Apa ma játszott Áronkával, minden betűhőz mondott egy szót angolul:

"Áronka, A for apple, B for ball, C for...for SZITRON"

itt volt egy 20 perces szünet e játékban :D

Na most elteszem magam, márcsak azért is, mert még meg kell álmodnom, milyen mesét bábozzunk el fél tucat állatfigurával Áron közelgő szülinapján! ötletek?  ;-)