Esetleg hust valaki??? :)))
Gondolom sejtitek a mai témámat :)
Mindenki kérdezte, "na és milyen volt??" Nyilván borzalmas, alig hittük hogy visszatérjünk a piszkos "téli" nyárból...a tengerpartról nem is beszélve, PFUUUJJ
Hát nyilván brutálisan jó volt! Olyan sokat nem is akarok irogálni erről, csak tényleg néhány mondatban!
Befizettünk ugye erre az "all inclusive" ra, amiről annyit tudtunk, hogy kaja pia benne van az árban! Ezt a tényt, más tudni, és más átélni...De komolyan...4 nap alatt konkrétan úgy hozzászoktunk, hogy nem fizetünk a coctailokért, mint a pinty..
Egy oriási resort ban voltunk Punta Cana városában! Ez a hely, mármint a város, amugy "nem létezne", ha a spanyol befektetők nem építettettek volna ide jónéhány szállodát, no meg egy repteret..Mert igen, van saját repterük is... kókemény mi?
Na de hadd ejtsek pár szót a resortról, Valami CSODA! de télleg... Nyilván kurva jól nézett ki, nem is ez a lényeg, hanem a falak..ami NINCSENEK! Mert ott télleg nincs tél, nnna! Képzeljetek el egy hatalmas, folyosókkal teli földszintes étterem/bár rengeteget, ahol csak tető van, de oldal falak nem léteznek...Annyira megfoghatatlan életérzés fogott el, amikor ott voltam, amit asszem nem is tok leírni..
Nem is a szabadság, meg ilyenek, hanem talán a "hawaii, dj, napszemüveg" érzés lehet ez...Ami nálunk istenem legalább 2szer elhangzott suliban anno :D és még Misi Mókus is ezt kutatta :))
Egyszerűen nekem ez a "nincs tél, csak mindig nyár..." ez valami csoda! Én olyan szinten odáig vagyok érte, hogy nem tom leírni.. Apa talán má kicsit unja is, amikor újból meg újból kifejtem neki, hogy miért is kéne nekünk Hawaii ra költözni, de most, Punta Cana után azért annyit ő is mondott, hogy "hm..hát asszem a klimát én is meg tudnám szokni.."
Első napunk a parton szuper volt, Apa persze megint leégett, és persze megint rámfogta..hogy mert én nem vagyok képes normálisan bekenni :))) De annyira nem volt nagy dráma belőle, mert eldöntöttem, hogy második nap akarok mindenképp kirándulásra menni! Úgyhogy megkerestük a kihelyezett utas guide unkat, aki mint kiderült Belga :), és kérdeztük mire lenne érdemes menni. Mondta, hogy ha amolyan "little bit of everything" et akarunk (és azt akartunk), akkor ez meg ez szuper lesz! Na arra gyorsan be is csengettük a lovét, majd másnap reggel 8:30 kor Rudival és Huanitóóval el is indultunk a "nagy útra". A srác haláli volt, rekesz rum ott figyelt a nyitott safari busz padlóján :) Volt némi vize is, nem sok megjegyzem :)))
Na most a lényeg annyi volt, hogy elhagytuk Punta Canat, kicsit elkocsikáztunk erre arra, látogattunk helyi schoolt, családi házat, megnéztük, hogy csinálják a kakaót , kávét, cukrot, csorgattak a szánkba cukornádlét is, majd kajáltunk egy klassz kis hegy tetején egy klassz étteremben abszolut helyi kaját, amit sűrűn kellett öblögetnünk a helyi vízzel :D
Rudi mint mondottam, fenomenális volt! Az út végére meg is állapítottuk Apával, hogy egy kimondott intelligens srác.
Rudi egyébként szuper sales man is volt, kapásból eladott mindenkinek minimum egy safari sapkát/sexy táskát/safari polot ésatöbbit, de tudjátok mit NEM BÁNTUK!! Elhittem, hogy tényleg a gyerekek javára fordítják...tudom, hogy kurvára soha nem tudjuk meg, de ha csak Rudinak tettem vele jót, már szuper! Meg you know what? I felt good about it! :)
Ami megkülönböztette ezt a kirándulást bármilyen edddigi kirándulástól életünkben, hogy a fedélzeten kötelező volt inni! :) Rudi tudományos alapokra fektetett tényként megosztotta velünk ama életbevágó információt, hogy a Cuba Libre nél van ám jobb pia, méghozzá a SANTO LIBRE! :) A különbség fényévekben mérhető, elmondása alapján, mégpedig azért, mert míg a Cuba Libra Coke al van, és másnapra fejfájást is okoz (meg nem mellesleg Kubára kéne inni...??!! :D ), addig a SANTO LIBRE 7up al készül, viszont semmilyen fejfájás nem kíséri, és még igazi hazafiaknak is érezhetik magukat tőle (ja igen, mert hogy Santo Domingo ból jött a Santo...a többit tudjuk ugye :) ).
Úgyhogy én amolyan "iszol vagy mész a háztól" komoly kötelességérzéssel betoltam legalább nem tom hány santolibret, aminek egy finom kis bebaszcsizás lett a vége :) Búcsuzáskor úgy ölelgettem Huanitot meg Rudit, mintha legalább ikertestvéreim lennének... :) Mondjuk fingom nincs, hogy hogy kell ölelgetni az ikertesókat :-O
De még hadd kanyarodjak kicsit vissza ahhoz, amit láttunk a kircsi alatt. Az az igazi brutál szegénység, amit ezen a képen is láttok, na az a Dominikai Köztársaság lakosságának 80 % -át érinti! Ez a ház, amely egyébként a képen látható egy kimondott jó kecónak számított saját biznisszel.... A legtöbb ház konkrétan egy ólhoz hasonlított, emberek mindenfelé kinn a "házaik" előtt, oriási vigyorral fogadták kis safari buszunk elhaladtát! Apa még előtte mondta is nekem, hogy már most előre borsódzik a háta a suli látogatástól, amikor minket mint a GAZDAG "AMCSIKAT" bevisznek a szegény gyerekek közés az iskolába... Attól kicsit nekem is borsódzot, de annyira kulturáltan meg volt szervezve, hogy végeredményben nem volt annyira kényelmetlen az egész! Hozzáteszem, hogy az egyik dolog, ami miatt kimondottan megkedveltük Rudit, az az volt, hogy mielőtt bementünk volna a suliba előre kért mindenkit NYOMATÉKOSAN, hogy senki semmilyen pénzt ne adjon a gyerekek kezébe, mert íly módon megszoknák, hogy megéri "kóldulni", és nem ez a célja a kirándulásnak! Az osztályteremben (amely maga a suli volt, mert hogy kb egy 20nm es osztály terem volt az iskola) volt kitéve egy kis doboz, aki akart oda lehetett pénzt tenni diszkréten. Volt aki tett, volt aki nem! Kérdésetekre a válasz....NYILVÁN IGEN MI TETTÜNK.. nem bírtam volna úgy eljönni hogy nem teszünk semmit :)
És esküszöm a körülöttünk lévő kis gyerekek egyike SEM jött oda pénzt koldulni, senki!!!!! Ez kimondottan tetszett!
Aztán beugrottunk egy helyi házikóba. Apa szerint "nyilván laknak benne...", de azért neki is tetszett! Most kit izgat, hogy berendeztek egy kecót, odavezényeltek egy csalládot, hogy játszák el hogy ott laknak?! Jó pofa volt, jó volt a hangulat is akkorra már :) Ott a fickó mutatott igazi kakaót, uristen..láttatok már olyat élőben??? Én soha, de az is valami csodaszámba ment nálam..Pláne, hogy az uton ahol mentünk, a fák roskadoztak a kakaótól..meg avocadótól... Most komolyan mennyire brutálisan jó lehet már?? Kiugrom szedek egy kis kakót :D
Ott láttunk igazi cukornádat is, amelyet megcsavart Rudi, és mindnekinek a szájába csorgatta, mint a pap ahogy áldoztat, a RUM-alaplét :D
Szóval szummaszummárum, baromi jól éreztük magunkat! Apa nem győzött hálálkodni és agyondícsérni, milyen jó kirándulásra beszéltem rá magunkat :) Ez egyébként szó szerint így hangzott "Manci egész jó volt" :D :D :D
Na most aznap estére sem múlt el a Santo Libre hatása, amikorra is volt asztalfoglalásunk. Aznapra épp a Dominikai étterembe (a resortban volt vagy 80 étterem, és majdnem mindbe kellett asztalfoglalás), hát nekem a leguccsobb emlékem arról a napról az az, hogy Apa kezd bepipulni, és egyre csak kérdezget "Manci, döntsd már el, most jössz vacsizni vagy nem? Mert akkor elindulok nélküled! 8 óra, és 8-ra van a foglalásunk".. A következő emlék képem az már reggel van, amikor felriadtam, hogy JESSZUS A VACSI...:D :D :D
Lábujjhegyen és félénken megkérdeztem Apát, hogy akkor most jól gongolom e, hogy már reggel van, és ugye jól emlékszem, hogy nem voltam vacsizni?! :-O
(igen jól gondoltam, és jól emlékeztem :D ).
Azért végezetül hozzá kell tennem, hogy a gyerek már nagyon hiányzott, de télleg! És komolyan volt lelki ismeret furdalásom, főleg, hogy Áron már többször kifejtette utazáshoz való vonzódását! Úgyhogy el is döntöttül gyorsan, hogy Áront is elvisszük valami hasonló helyre, talán jövőre!
Hát akkor HOLA Amigos :D
