November 20-án, pénteken meglepően jó futamidővel megérkeztünk a hétvégévére otthont adó Joe Skeen Campsite-ra. Ez szintén New Mexico-ban egy boondock, tehát teljesen ingyenes kemping. Újfent el voltunk ájulva tőle, hiszen azon túl, hogy gyönyörű kopár vöröses canyon szerű sziklák vettek körbe minket, minden campsite-hoz tartozott egy szuper, vadiúj piknik terület (fedett asztal padokkal, 1 grill és egy fire pit néven ismert tűzrakó vas edény szerűség). Volt közösségi WC és több szemetes konténer. Hihetetlen, hogy mindez teljesen ingyen és gyönyörű, tiszta állapotban persze!
Sajnos a lakókocsi parkoló helyek kevésbbé voltak egyenesek, mondhatni, megdolgoztunk rendesen az "ott tartózkodásért". Ennyire még soha nem kellett megemelni a kecót, mint itt, ahhoz, hogy viszonylag egyenes legyen. Magyarul, hogy le tudjak tenni egy pohár vizet az asztalra anélkül, hogy azonnal az ölembe csúszdázna..
Szumma szummárum, röpke másfél-két óra alatt sikerült lakhatóvá egyenesítenünk a kecót. Persze nem úsztuk meg, könyörtelenül ránkeseteledett, nekem meg kb elment a hangom a sok óbégatástól - MOST ÁLLJ! MÉG EGY PICIT MÉGIS MENJ ELŐRE! NEM JÓ, TÚL SOK, MOST GYERE HÁTRA! BASSZA MEG LEUGROTT A KERÉK A TAMASZTÓRÓL! IVÁN NE UGRÁLJ MÁR A KOCSI KÖRÜL!
estébéestébé...
Másnap frissen s üdén keltünk...Ja, mégsem.. Viszont ahogy kitelepedtem a kis piknik asztalunkhoz a frissen lefőzött gőzőlgő reggelimmel, minden fáradtságom elszállt egy szempillantásra. Csak bámultam ki a kócos, totál ősz fejemből, s azon tűnődtem, micsoda csoda ez a mi egész vándoréletünk! A kölkök azért mindig gondoskodnak róla, hogy túl mélyen szántó gondolatokba ne merüljek bele..
"Anyaaaa éhes vagyoook!" "Anya játszol velem battle ship-et?"
Úgyhogy gyorsan köszönetet mondtam az univerzumnak / mindenszenteknek az életemért és már röpültem is müzlit főzni a kicsinek, majd játszani a naggyal.
Késöbb összepakoltuk magunkat és irány a Bisti De-Na-Zin, amely a BLM (Bureau of Land Management) része. Ide nincs semmilyen belépő, csak odamegy az ember, leparkol és ámul meg bámul. Akár kempingezhetsz is ott, ha be tudod húzni a verdádat.
2 óra volt oda az út, de hogyismondjam, MEGÉRTE! WOW! Ez egy úgynevezett Bad Land (rossz föld). Abszolút semmi nem terem meg rajta de cserébe valami csoda a kinézete.. Olyan érzésem volt végig, ahogy futkostunk, másztunk a kietlen, néhol kis kavicsos, néhol homokos, néhol nagyobb szikladarabos, néhol vörös, néhol fekete, néhol szürkésfehéreshomokszínűs területen, mintha nem a mi bolygónkon topognék...
Elképesztőem gyönyörű a természet, megint csak ide lyukadtam ki.
Bolygón kívüli kiruccanásunk után hazafele beugrottunk a walmartba. Kivártuk a sorunkat (New Mexico-ban 75 főnél nem tartózkodhat több vásárló a nagy szupermarketokban), vettünk 2 tonna cukkinit meg squasht az esti grillezéshez, amely méltó megkoronázása volt a szombatunknak.
Ma, azaz vasárnap már újból útra keltünk. Ezúttal Utah Arizona határából fogok jelentkezni.
