Tudom, az előző bejegyzés kicsit rövidre sikerült, de becsipve hétfő éjjel mit vártok??? :)

Gondoltam, most csak úgy leírom az elmúlt néhány nap történését!

1. Mult héten szombaton Mártonékkal voltunk DC ben (Washington DC) megnézni a Dino múzeumot (kölkök odáig vannak érte), illetve aztán a nemtom milyen fák virágjait akartuk megnézni! Út elején Áron és Mártonék nagyobbik fia, Bendő közölte, hogy ők együtt akarnak utazni velünk, tehát 30 perces gyerekülés átállítás vette kezdetét hajnali 9kor Mártonék háza előtt...egyik CUV ból átkerült a gyerekülés a másik CUV ba , valamint egyik CUV ban középről át kellett tenni a gyerekülést a szélére = 50 perc :D

intermezzo: most komolyan anno ki a K..va anyámnak volt gyerekülése???????? engem mózeskosárban vittek nagymutterékhoz a lila ladánkban (tomtom burzsuj gecik voltunk , boccs :D ), amit Anyám, aki nyilván valóan szintén nem volt bekötve hátul, az ölében tárolt....és ÉLEK ITT VAGYOK :D azért ki nem tenném ám a lábam a gyerekkel, ha nem lenne gyerekülés a verdában!

Aztán elindultunk DC be! Dinó múzeumig hosszú volt az út...a fiuk hátul hol veszekedtek azon, hogy ki adja nekem oda az én kabátomat, amit rohadt felelőtlenül kettejük ülése között tároltam...hol azon vitáztak, hogy DC milyen messze van még...és egyáltalán mikor érünk már a Dinókhoz?! Szal jól telt az út, én kb csak videóztam...MUSZÁJ volt, ahogy az angolszász mondaná..!! A legjobb az volt, ahogy Bendő szopatta Áront (a 4 éves a 3 évest) a hülye kabátommal....Én csak attól remegtem, hogy mikor tépi le valamelyik a bal ujját...

Na odaértünk a múzeumba! Eltelt kb 5 perc, Ari kezében Bendővel már azzal jön  oda hozzám "Te ez kész van, hogy itt nem élő Dinók vannak..." Na mondom, jó a buli..mert Áron is szétunja az agyát...Álandóan a banánról beszél, meg, hogy ő éhezik..

Na most mondjam, vagy mutassam, hogy engem mennyire mozgat meg a dinóbuli?! mindenesetre Apa és Márton  hosszú 30 perceket tudtak arról dumálni, hogy akkor hogyan is van ez a mitomén hány milliárd évvel ezelőtti ez meg az...

Dinók után kajáltunk egy ku...va "jót" a múzeumba, az összes kölök szarrá hisztizte az agyát, persze minden kripta szökevény pont akkor járt arra, és vágott amolyan igazi "TEEEEEE há mé nem neveled meg a gyereked????" fejet..

(USA múzeumokról tudni kell valamit, INGYEN van szinte mind, viszont ha kajálsz az nem épp olcso! Hozzáteszem van egy marha nagy különbség az USA és EUropai múzeumok között! EU múzeumok kurva drágák,viszont ha ott kajálszm, az is kurva drága!  USA múzeum ingyen van, de ha ott kajálsz, az kuirva drága...Asszem megint 1:0 USA javára :D)

Kicsit mi is idegesek lettünk úgy 10 perc erejéig, majd kiszivárogtunk a kajáldából, majd nehézségek árán (én a tőlem megszokodt módon eltévedtem a klotyóba vezető úton, a visszáról má nem is beszéljünk....tehát egy recepciós nénit kellett megkérnem, hogy hívja fel a férjemet, hogy hol vannak??!! aki MINDEN TOVÁBBI NÉLKÜL ORIÁSI MOSOLLYAL AZ ARCÁN már tárcsázta is Apjuk számát a SAJÁT MOBILJÁRÓL mert recin lévő telót nem használhatta Richmondi számra.....), de megtaláltuk egymást, majd elballagtunk a fákhoz, ahol nyílnak a NEM AZ ŐSZI , but a tavaszi csodák...És tényleg azok! Gyönyörűek voltak!! De komolyan! Ha valaki épp teheti, áprilisban látogasson el feltétlenül DC be, mert valami csoda!!!

Miután kifotóztuk magunkat elindultunk "hazafelé" , az IKÁba (ahogy anyosom mondaná :) ) immáron egy korszakalkotó ötletem nyomán Mártonnal mi helyet cseréltünk! Tehát Apa, Márton, Áron és Bendő az energiatakarékosban, valamint Mama (Ari anyósa épp itt van), Ari, kisebbik fijú és én Ariék kocsijában! Mondanom se kell, hogy öpült az idő annak ellenére, hogy egy potom 2 órás dugóra váltottunk jegyet hazafelémenet! Mindent és  midnenkit kibeszéltünk, amolyan jóízű csajos módra! ISTENI volt! :D

Észre se vettük, hogy a tervezett esti 8as érkezésünk helyett 11pm lett...Hozzáteszem, azért sejtettüük, hogy Apáék nem annyira bírkóznak meg két "tinédzserrel", mert Márton úgy 10 pm felé megjelent az ablakunk meleltt kérvén a "kocsivideót" mesével..:D

Végül épségben kicsit fáradtan megérkeztünk, majd másnap jól végigaludtuk  VOLNA, ha Áron nevű gyerekünk hagyta volna..Kimondottan nem voltunk jól...Se Apa, se én...De jelentem a munka kirántott minden rosszullétet Apából, én meg csak sodródtam az árral :D

Annak örömére, hogy túléltük DC-t, Apával megbeszéltük, hogy nem úszom meg, EL KELL MENNEM MELÓZNI! És mivel Béla (akinél anno Apa melózott) már fel is ajánlotta, hogy nyugodtan dolgozhatok náluk a hotelban, így elfogadtam az ajánlatot! 

Júniiusban kezdek!!!!!!!!!!!!!!!! JÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁJ HEEEEEEEEEEEEEELP!!! Tudjátok én vagyok az a "esszem ágába nincsen mellózni, ha nem múszáj" típus, de most muszáj, ha Áront rendesen oviba akarjuk járatni, minden nap és  teljes napra! Mert hogy az az egyetlen módja annak, hogy megtanuljon angolul nemigaz? Bélával már le is beszéltem mindent, hogy akkor mi merre hány méter, aztán ma "csak úgy" rákeresek a neten arra, hogy "Oviban alvás"....Há nem kijön egy interjú Vekerdy Tamással (egyik kedvencem!!!), aki arról fejti ki véleményét, hogy csodás dolog az ovi, de amugy egy szükséges rossz...??!!!!!(http://elelmezes.hu/hirek/reszletek/kisgyermekes-szulok-figyelmebe/)

Sírógörcs, szorongás, minden volt ma...Apát már hívtam is, pont jól jöhettem neki 3 meeting között, hogy akkor most mitévők legyünk?????????????????????? Nem is az, hogy nem akarok elmenni dolgozni (mert tényleg nem, de istibizi, hogy most nem erről van szó..), dehát a gyerekünk jövője... Komolyan megingott bennem minden eddigi hitem...Én azt gondoltam, hogy 3 éves kortól MUSZÁJ a közösség, mert az hudemilyenjó a gyereknek...erre olvasom ennek pont a tökéletes ellentetjét??????????????? Ti hogy éreznétek magatokat??????? De ugyanakkor meg nálunk játszik az a fő tényező ugye, hogy gyerek angol anyanyelvű legyen!! Namost ez csak úgy lesz, ha közösságbe jár...5 évesen itt meg már kezdődik a suli..ha addig nem böfög angolul, akkor meg majd akkor fog elvérezni..és ejt esetleg olyan önbizalmi sebeket gyerekben, hogy túltesz rajtam is... (Önelemzésbe nem megyek bele, DONVÖRI!! )

Eddig is járt, most is jár oviba, csak ugye délben mindig elhozom, konkrétan ebéd után...Júniustól viszont OTT KELLENE HOGY ALUDJON, mert 2pm ig dolgozom...

Szummaszummárum nagy dilemma! és mennyire útálom a közhelyeket, és mennyire igazak, hogy rohadjanak meg...KISGYEREK KISGOND, NAGYGYEREK stb...

Ha valakinek bármilyen hasonló helyzete volt/van/lesz, KÉRLEK oszd meg velem, mert most tényleg tanácstalan vagyok :S

Előre is köszi!

Szerző: Nikili  2013.04.16. 06:00 7 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://amerika.blog.hu/api/trackback/id/tr645228917

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

seizetheday 2013.04.16. 09:22:01

Donvörri!!! Minden, amit írni fogok, segítő szándékú, ne olvass ki belőle durvaságot, meg "odamondást", thanks! Van 2, magyar oviban-isiben edződött gyerekem, tehát tapasztalatom is. Hagyd a kölyköt, hadd menjen oviba! Vekerdy tanár úr tiszteletre méltó szaktekintély, de utópisztikus az, hogy otthon lehess a gyerekkel oly' sok évig. Talán tanyán, vagy kommunában elmegy, de átlagos ételvitelt folytatva bizony nem árt, ha a gyerek hasonszőrűekkel tölti az időt. Hajlamosak vagyunk túllihegni a kölykökkel kapcsolatos változásokat, hogy az enyém nem olyan, ő nem bírja, szegénykém másként viseli, mint a többiek. Lókukit! Jó az, ha közösségben van. Másként hogy a túróba szocializálódna, mégis?? Hogy menne suliba? Mint anyámasszonykatonája. Van esetleg néhány nap, amíg megszokja, hogy ott van "egész nap", de az természetes, ha kis hisztivel jelzi feléd: anyám, szarban hagytál :-) Közben meg már alig várja, hogy játszhasson a többiekkel. Én is sírva hagytam ott első nap a drága kicsikémet az oviban; szívtelenül. Én otthon sírtam, ő meg az oviban. Én egész délelőtt, ő meg 1 percig - konkrétan amíg el nem jöttem :-) Aztán azt láttam, hogy az anyukák gyakorlatilag meg vannak sértődve, hogy a kölyök milyen kurva jól érzi magát nélkülük. De ez a normális. Megtanulja, hogy nincs egyedül, hogy sokfélék vagyunk, hogy kell a türelem, hogy mekkora öröm együtt lenni, hogy milyen a barátság, csalódás, szeretet, utálat. Igen, a negatív dolgokat is. És ez ugyanolyan fontos az élethez! Mert a szarból tanulja a legmélyebbet, a legtöbbet, ami hasznára lesz. Játszanak, okosodnak, fejlődnek, megtanulja kicsikéd a nyelvet tökéletesen - ami kell. Úgyhogy nyugodj meg, gyerek menjen csak oviba, klassz lesz, és a helyén lesz minden, meglátod! Szerintem :-)

Nikili 2013.04.16. 17:53:15

Jaj köszi, nagyon aranyos vagy, hogy ennyi időt szántál rám! Nagyon ki voltam ma, megint, mikor "otthagytam". Nem sírt, csak megint ez a kis kéztördelés, az a bizonytalanság, hogy most mit keresek én itt??!! Ez látszódik a kicsi arcán..Értem amit mondasz, és egészen eddig én is így gondoltam, csak teljesen összedőlt bennem ez a felépített védekezési gondolatsor, miszerint milyen jó is az ovi...miután olvastam Vekerdy cikkjét...Persze tudom azt is, hogy az sem lenne jó, ha otthon lennék a gyerekkel, és nem járna sehova, hiszen akkor meg az én agyamra menne.. :) az megint csak sem neki sem nekem nem jó...Én legfőképp az ottalvástól rettegek...és amilyen hülye vagyok, ezt észre is veszi rajtam a gyerek majd.. Most minden nap fogjuk járatni 2 hétig, megnézzük, lesz e változás?! Ha lesz, milyen irányban?! Ha jó, akkor marad minden nap délelőtt egészen juniusig, onnantól meg egész nap JÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁJ...

AmerikaiÁlom 2013.04.17. 18:01:02

@Nikili:
Érdemben nem sokat tudok szólni az ovi témához, mert mi még csak 1 évesek vagyunk,és kettesben töltjük a gondtalan napokat (mondanom sem kell, nagyon élvezem :) A véleményem viszont nekem is az, hogy jó az ovi a gyereknek. Tudom, így látatlanba könnyen mondom, de tényleg sokkal rosszabb lenne, ha iskoláskorban még azzal kéne "vesződni", hogy nem tudtok elszakadni. Szóval szerintem itt megint az a helyzet, mint oly sokszor: a szülőnek ez jobban fáj, és nehezebb, mint a gyereknek. Hidd el, majd a kis barátaival olyan jól érzi majd magát, hogy pikk-pakk megszokja az ovit.
Tudom, hogy nem hasonlítható ehhez, de azért leírom:
Lánykámat 8 hónaposan hagytuk először a nagymamánál aludni. Minden bajom volt, éjjel alig aludtam, hogy úristen mit eszik, mikor alszik, nem sír-e...stb stb. 2 napot ott volt, de én a reggel 8 órát alig vártam, hogy láthassam. Arra számítottunk Apával, majd vigyorogva "rohan" felénk. A valóság nem kis csalódás volt: lánykánk ránk nézett, tudomásul vette, hogy megjöttünk, majd játszott tovább.. :S Hát én majdnem sírva fakadtam :) Na jó, azóta azért hozzászoktunk az ottalvásokhoz :)
Szóval szerintem az ovi az igenis JÓÓÓÓ lesz:)

György Dénes 2013.05.06. 18:58:28

@AmerikaiÁlom: nagyon jó az oldal! én is zöldkárgya nyertes vagyok. Tudnál adni egy elérhetőséget, mert szükségem lenne 1-2 tanácsra, illetve instrukcióra a papírok kitöltésével kapcsolatban, ha ez neked nem okoz kellemetlenséget. Előre is köszönöm ;)

AmerikaiÁlom 2013.05.06. 20:03:44

@György Dénes:

De jó neked! Gratula! És sok sikert a kinti élethez :)

Nikili 2013.05.08. 03:43:16

@György Dénes: Én is gratulálok, szuper!
Nagyon szívesen segítek minden információval, amivel csak tudok! Előszőr is ajánlom figyelmedbe a következő blog ot, ezen MINDENT megtalálsz, ami történt velünk, utolsó finom részlettel együtt! Ez egy információs bglo, csupán a szárat információ, adatok, tapasztalatok összessége. Témákra van szedve, így nem kell átnyálazni az egészet ahhoz, hogy egy adott (Te esetetben pl a papírok kitöltése) témában informálódj! Jó böngészést, és olvasást, ha valamit mégsem találsz meg benne, kérdezz bátran! Bár oda minden le van írva, amit tudunk :)
üdv Niki

blog:
www.greencard.blog.hu

AmerikaiÁlom 2013.05.08. 08:31:13

Kedves vagy, de én sajnos nem nyertem a lottón :(
süti beállítások módosítása